A szerb nacionalizmus kialakulása és a magyarországi szerbség
80 éve írták a lapok:
Agyonsújtotta a villanyáram.
Solymosi Ferenc 34 éves péterrévei timár munka közben megfogta a szigeteletlen áramvezetéket. A villanyáram agyonsújtotta. /MTI, 1942.november 2./
Egy bácsalmási asszony koszorút küldött a kormányzóhelyettes sírjára.
Patocska Antalné bácsalmási asszony kertjéből krizantémokat gyűjtött össze és azokból szép koszorút kötött, amolyet azután eljuttatott Kenderesre a Kormányzóhelyettes úr sírjára. /MTI, 1942.november 2./
A szerb nacionalizmus kialakulása és a magyarországi szerbség
Az Egyetem Barátainak Egyesülete szokott szabadegyetemi előadássorozatának keretében csütörtökön Hadrovics László egyetemi magántanár A szerb nacionalizmus kialakulása és a magyarországi szerbség címmel tartott rendkívül értékes előadást az egyetem aulájában, amely ismét zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel Bevezetőül dr. Széchenyi István kormánybiztos-közjegyző ismertette a fiatal tudós eddigi tudományos munkásságát, majd Hadrovics László foglalta el helyét az előadói emelvényen.
– A nemzetiségi kérdés a magyarság egyik fontos sorskérdésévé nőtte ki magát — állapította meg elöljáróban —, majd arra mutatott rá, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása nem lehet egyetemes jellegű, mert az egyes országok és kisebbségek sajátos viszonyai és életkörülményei határozzák meg a teendőket A magyar-szerb viszony kialakításában a döntő szerep a jövőben is mindig a délmagyarországi magyarságnak fog jutni. Ezután részletes történeti visszapillantást vetett az előadó a szerbség újkori fejlődésének útjára attól kezdve, hogy 1690-ben a török hadak elől menekülve Csernovics Arzén szerb pátriárka híveivel együtt átlépte a Dunát. Ez a bevándorlás volt az utolsó hulláma annak a nagy eltolódásokat okozó folyamatnak, amely a középkorban még tisztán magyar jellegű Délvidék arculatát jelentékenyen megváltoztatta. A XVII. század végén lezajlott felszabadító háborúk után a szerb nemzet egy része Magyarországon európai életviszonyok közé került, a másik része továbbra is a török uralom alatt maradt és folytatta balkáni életmódját így a magyarországi szerbség az egész nemzetből kiemelkedett és szellemi vezető szerephez jutott.
A XVIII. század utolsó évtizedeitől kezdve az európai nagy szellemi áramlatok, amelyek minden kis népnél a nemzeti eszme feltámadását hozták magukkal, tudniillik a felvilágosodás és a romantika a magyarországi szerbség közvetítésével jutnak el az egész szerb nemzethez. A magyar kultúrán felnőtt, nyugatiasult szerb elem lett a szerb nacionalizmus elméleti kidolgozója s amikor megindult a Karagyorgye-féle felkelés, ennek, a kezdetben teljesen szociális jellegű mozgalomnak ugyancsak a hazai szerbjeink adnak magasabb eszmei tartalmat, ők teszik tudatossá a felkelőkben, hogy nem helyi jellegű csatározásokról van többé szó, hanem a szerbség a török uralom ellen szabadságharcát vívja. A magyarországi 1848—49-es mozgalmak már a szerb nacionalizmust és a magyarországi szerb problémát teljesen kiérett állapotban mutatják. Végezetül megállapította az előadó, hogy a szerb nacionalizmust kifejlesztő és a magyarsággal szemben ellenséges álláspontra helyezkedett nagy népi erők a magyar kultúrán nevelkedtek naggyá. A szerb nemzetiség kérdése ma ismét aktuális. A nehéz és komplikált kérdés megoldása sokféleképpen képzelhető el, csak a trianoni megpróbáltatások keserves tapasztalataival a háta mögött úgy nem, hogy nem törődnek vele. A magyar államhatalom fokozott mértékben fordít ma gondot a kérdés megoldására és minden erejével igyekszik azt végleges nyugvópontra juttatni. Kell azonban, hogy ezt a békés és termékeny jövendő együttműködést megalapozó becsületes törekvést a magyarság és maga az érdekelt nemzetiség is ugyanolyan becsületes és őszinte jószándékkal és igyekezettel támogassa és segítse megvalósuláshoz. A jövő csütörtökön dr. Berky Imre Baross Gábor gyakorló gimnáziumi tanár tart előadást A háború filozófiája címmel.
Délmagyarország, 1942. november 6 / 252. szám
Az „Idegen asszony” a belgrádi Nemzeti Színházban
Vándor Kálmán „Idegen asszony” cimű nagy sikert aratott színműve, amely már túl van első jubileumán az Új Magyar Színházban és töretlen erővel fut az ötvenedik előadás felé, a legközelebbi hetekben színre kerül a belgrádi Nemzeti Színházban, jeléül annak, hogy a jelenlegi szerb kormány maga is át van hatva annak szükségességétől, hogy a két szomszéd nép élete a megértés jegyében folytatódjék.
Függetlenség, 1942. november 7 / 252. szám
A négyes huszárok összejövetele Szabadkán
Vasárnap tartották Szabadkán a volt négyes huszárok bajtársi összejövetelüket. Az ünnepségen képviseltette magát a honvédelmi miniszter is Schell Zoltán ezredes, ezredparanosnok személyében. Megjelentek meg az ünnepségen Granasztóy István és Köllner Kornél vezérőrnagyok s kivülük az ezred volt tisztjei, altisztjei és legénysége igen nagy számmal, mintegy négyszázan. Az ünnepi beszédet Grob Imre volt százados mondotta. Az ünnepi misét dr. Ijjas József egyházmegyei biztos celebrálta. Délben társasebéd volt, amelyen Granasztóy István vezérőrnagy a kormányzóra mondott pohárköszöntőt.
Azonkívül felköszöntőt mondott ifj. Vojnich Gyula országgyűlési képviselő, az ezred egykori zászlósa. Az ebéden és az ünnepségen megjelent dr. Reök Andor főispán ,is. /MTI, 1942.november 8./
Vasúti merénylet Csáktornya közelében.
November 7-én 23 óra 15 perckor az 1269. számú tehervonat Csáktornya és Kis-Szabadka állomások között a 666. számú szerelvényen, a 42. számú vasúti őrháztól Kis-Szabadka felé mintegy 700 méterre pályamerénylet következtében kisiklott A kisiklás folytán a mozdony, a kalauzkocsi és kilenc teherkocsi a vasúti töltés mellé zuhant körülbelül 2.8 méter mélységbe. Két Kocsi kisiklottan a töltésen maradt. Áruval megrakott Hat teherkocsi összetört.
Bot Zoltán magyarkanizsai mozdonyvezető meghalt. Békési György fűtő, Kéki András vonat vezető és Vértes Ferenc fékező súlyosan megsérült. A vonat többi személyzete kisebb sérüléseket szenvedett. A megrongált pályatest helyreigazítása hétfő estére várható, A pályát 60 méter hosszúságba teljesen tönkretette a kisiklás. A pályatest helyreállításáig a vasúti közlekedést átszállással bonyolítják le.
A csáktornyai csendőrség megállapította a kisiklás okát. Eszerint a sínmező ütközőjénél az összekötő csavarokat és hevedert a sötétség leple alatt leszedték és eltávolították, a sínt pedig doronggal kiemelték a helyéből . A csendőrség erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekerítésére.
Délmagyarország, 1942. november 10 / 255. szám
A Szabadkai Közjóléti Szövetkezet munkássága.
Szabadka város Közjóléti Szövetkezete 800.000 pengőt folyósított eddig az árvízkárosultaknak. Összesen 373 család jutott anyagi támogatáshoz, segélyezésre kifizetett összegek átlagban 2000 pengőt tettek ki. /MTI, 1942.november 14./
A Kúria is tízévi fegyházra ítélte Doktor Sándor pécsi orvost
Doktor Sándor 80 éves gyakorló orvos ügyét tárgyalta pénteken a Kúria, Töreky Géza dr. elnöklete mellett. A vádlott, mint a pécsi bábaképző intézet igazgatója, a világháború előtt bekapcsolódott a pécsi szociáldemokrata pártszervezet munkájába és élénk politikai tevékenykedést fejtett ki. Amikor visszakerült a háborúból, az összeomlás idején ő lett a pécsi nemzeti tanács elnöke.
Amikor felállították a Baranya- Bácska-Bánát vajdaságot, Doktor Sándor ebben az időben is politikai szerepet vitt, sőt 1921 május havában a szociáldemokrata párt kongresszusán azt a határozati javaslatot terjesztette elő, hogy a proletáruralom megóvása érdekében a szerb megszállást bármilyen módon meg kell hosszabbítani. Amikor 1921 augusztus 11-én utcai tüntetések és rombolások voltak Pécsett, Doktor Sándor személyesen részt vett a tömeg munkájában és a pusztító és romboló tüntetésekben. Az ügyészség felségsértés, lázadás, hűtlenség, izgatás és fegyveres erő elleni izgatás bűncselekményeivel vádolta meg Doktort, aki a magyar nemzeti hadsereg bevonulása után Pécsről megszökött és Magyarkanizsán telepedett le.
A főtárgyalást távollétében folytatták le, in contumatian el is ítélték, de a törvény szerint büntetést nem szabhattak ki ellene. Amikor a magyar csapatok 1941-ben Magyarkanizsára is bevonultak, Doktor Sándort letartóztatták és ügyében a pécsi törvényszék újabb főtárgyalást tartott.
A bíróság az enyhítő szakasz alkalmazásával a kiszabható legkisebb büntetéssel, tízévi fegyházzal sújtotta a vádlottat s ezt az ítéletet a pécsi tábla is helybenhagyta. Semmisségi panaszok folytán az ügy a Kúria elé került, amely jogerőre emelte a tízévi fegyházbüntetést.
Függetlenség, 1942. november 14 / 258. szám
Antal István a magyar politikai művészetről
Antal István tárcanélküli miniszter szombaton és vasárnap Bácsmegye három legnagyobb helységében: Óbecsén, Zentán és Magyarkanizsán vett részt a társadalmi egyesületek gyűlésén és mindhárom helyen nagyobb beszédet mondott. A délvidéki magyarság politikai, gazdasági és szociális problémáival foglalkozott és hangsúlyozta, hogy a kormány minden törekvése az, miként segítse az itteni magyarságot ahhoz a hatalmi, gazdasági és társadalmi pozícióhoz, amelyet ezen az ősi magyar földön a történelem folyamán mindig elfoglalt. A miniszter ezután a különböző helyi nemzetiségi problémákat vetette fel s rámutatott arra, hogy az ősi bácskai földön évszázadokon áll zavartalan együttműködésben éltek az ott lakó népek. Rámutatott, hogy a békés együttműködést mindig a magyarság bölcs mértéktartása, nagylelkűsége, a megértő megoldások keresése és mások jogos érzékenységének tiszteletbentartása tette lehetővé. Nagy baj azonban, ha a mértéktartás politikáját egyesek a gyengeség politikájának fognák fel, holott a politikai művészet minimumát jelenti.
Délmagyarország, 1942. november 17 / 261. szám
Ünnepélyesen átadták Deák Leó főispánnak Zenta díszpolgári oklevelét
Zenta város közönsége a város közgyűlésén még a tavasszal egyhangú lelkesedéssel díszpolgárává választotta Deák Leó dr.-t, Bács- Bodrog vármegye főispánját azért az önfeláldozó munkásságért és magyar fajtája iránti határtalan, szeretettért, amellyel a 23 éves nehéz szerb megszállás alatt a magyar feltámadás törhetetlen hitével a Délvidék, különösen Zenta város magyarsága érdekében fáradozott.
A díszoklevelet vasárnap délben rendkívüli ünnepi közgyűlés keretében adta át Deák Leó dr. főispánnak Guláth György polgármester, aki beszédében éppúgy mint a város társadalmának többi képviselője nagy hálával és szeretettel emlékezett meg azokról az értékes szolgálatokról, amelyeket Deák Leó a megszállás évei alatt Zenta magyarságának tett. Deák Leó főispán meleg szavak kíséretében vette át a díszpolgári oklevelet.
Az ünnepi közgyűlésen részt vett Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter is, aki szintén elismerő és meleg szavakkal üdvözölte Deák Leó főispánt.
Dr. Deák Leó
Függetlenség, 1942. november 17 / 260. szám
A Turáni Vadászok újvidéki zászlóavatása
A Turáni Vadászok újvidéki szervezete most tartotta zászlóavatási ünnepségét. Az ünnepségen nemcsak Újvidékről, hanem a vidékről is nagy számban vettek részt a turáni vadászok, különösen Temerinből érkeztek sokan Újvidékre. A vendégek a Református Olvasókör helyiségében gyülekeztek, innen a tűzharcos főcsoport zenekarának kíséretében a Leventeotthonba vonultak. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte a közönség, megjelent dr. apatini Fernbach Péter főispán a feleségével, aki a zászlóanyai tisztséget töltötte be, valamint az országos központ részéről vitéz Rátvay Imre vezérőrnagy és vitéz Hidvéghy István ezredes, továbbá vitéz dr. Nagy Miklós polgármester és a honvédség képviselői. Az ünnepség keretében dr. Zsoldos Gusztáv mondott beszédet. Délután a Turáni Vadászok női szakosztálya tartott értekezletet a Leventeotthonban.
Délmagyarország, 1942. november 18 / 262. szám
Nagyarányú műtrágyahamisítás Zomborban.
Nagyarányú műtrágyahamisitást derített ki a szabadkai Mezőgazdasági vegykisérleti kirendeltség. Néhány héttel ezelőtt a vegykisérleti kirendeltség zombori hatósági jelentés alapján arról értesült, hogy az egyik zombori cég nagymennyiségben vásárolja a fekete festéket. A vizsgálat során kiderült, hogy a cég különösen a bácskai német községekbe igen sok műtrágyát szállított. A vegykisérleti állomás mintát vett a műtrágyaszállítmányokból és így derült ki, hogy a műtrágya teljesen értéktelen hamisítvány. Ebben az ügyben öt személy ellen indult meg a vizsgálat A vegykisérleti állomás a hamisítványból vegyelemzés alapján megállapította, hogy 50 százaléka gipsz, a többi mészkő, néhány százalék kálisó tartalommal. Ezt a hamisítványt fekete festékkel színezték, hogy hasonló legyen a jóminőségű műtrágyához. A cég közvetlenül erre való hivatkozással, jóval drágábban árusította azt. A műtrágya ára mázsánkint 18—19 pengő, a hamisító cég pedig 34 pengőért árusította a festett gipszet. Az eddigi megállapítás szerint körülbelül 26 vagon hamisított műtrágyát szállított a cég középbácskai községekbe, de lehetséges, hogy 50 vagon hamisított műtrágyát is elhasználtak a vármegyében. A hamisítók ellen megindul az eljárás.
Délmagyarország, 1942. november 20 / 264. szám
A közellátási rendészet villámrazziája a Bácskában
A közellátási miniszter csak pár napja jelentette ki a sajtó képviselőinek, hogy a legnagyobb szigorral kutatja fel a nemzet erejét gyengítő, elrejtett, illegális úton szerzett anyagkészleteket. A közellátási rendészet munkája során most a Bácskát fésülte át. Újvidéken, Péterrévén, Szabadkán és Adán jártak a detektívek és munkálati eredménye máris több mázsa gépolaj, betonvas ,kockacukor, email, különböző rendű és minőségű bőrök.
Függetlenség, 1942. november 25 / 267. szám
Bestiális rablógyilkosság Kelebián
Meggyilkoltak és kirabollak egy jómódu házaspárt
Kelebián kettős rablógyilkosság történt kedden a déli órákban. Molnár Sándor jómódú gazdálkodót és feleségét bestiális kegyetlenséggel megölték, majd a lakást teljesen feldúlták és kifosztották. Molnár 10 óra tájban fuvarost keresett, akivel téglát akart szállítani. Megegyezett Balázs Andrással, s megállapodtak, hogy félórán belül együtt mennek a tégláért, Molnár hazatért. Amikor Balázs kocsijával követte, legnagyobb meglepetésére a kaput zárva találata, bár a gazdálkodó lelkére kötötte, hogy okvetlenül menjen érte. Mivel hosszas zörgetésre sem nyitották ki a kaput, rosszat sejtve a csendőrségre ment. Egy lakatos kinyitotta az ajtót s amikor a lakás ajtaját is felfeszítették, a csendőrök elé borzalmas kép tárult: Molnár és felesége vérbefagyva, holtan feküdt a konyha padlózatán. Az asszony fejét baltacsapások érték, teljesen szétroncsolódott, Molnár felesége holttestén feküdt és négy halálos sebet találtak rajta. Arcán lőtt seb nyomára is akadt a rendőrorvos, azonkívül megállapította, hogy torkát is átvágták. Minden jel szerint, amikor Molnár hazament, feleségét már meggyilkolták. Az asszonyt baltával ütötték le, Molnárt pedig fegyverrel támadták meg. A gyilkos 7.765 kaliberű revolvert használt. A lakást nagy rendetlenségben találták, minden fel volt forgatva, látszott, hogy a gyilkos pénzt keresett Molnár igen jómódú ember volt, mindig nagyobb pénzösszeget tartogatott odahaza, a gyilkosság után azonban a pénz eltűnt. A csendőrség az egész környékén keresi a gyilkosokat. (MTI)
Délmagyarország, 1942. november 26 / 269. szám
Dr.Kádár Levente megtekintette a Családvédelmi Alapból épült házakat
Dr.Kádár Levente belügyi államtitkár az Országos Szociális Felügyelőség ügyvezető elnöke szombaton délután megtekintette Baján a Bezdánban és Zomborban a sokgyermekes családok részére az országos Nép- és Családvédelmi Alapból épült házakat, vasárnap pedig a bácsmegyei Óbecse községben 109, Péterréve községben pedig 16 családi házat adott át a sokgyermekes és árvízkárt szenvedett családoknak.
MTI, 1942. november 28
Elítélt rágalmazó.
Ham István 48 éves művirágkészítő 1941 áprilisában a bácskai Paripás községben két kulturbundbeli társával a magyar hadsereg bevonulása előtti napokban házról-házra járva összeszedte a szerbek és a zsidók rádiókészülékeit és a községházán elzáratta. Amikor a honvédség alakulatai bevonultak a községbe, a parancsnokság elrendelte, hogy mindenkinek szolgáltassák vissza rádióját. Nyolc készüléket vissza is kaptak a jogos tulajdonosok, azonban 12 gép a bevonulást megelőző zavaros órákban eltűnt. Ham István a számonkéréskor azt állította, hogy a hiányzó készülékeket a honvédséghez tartozó személyek vitték el. A megindult vizsgálat teljesen tisztázta a tényállást és megállapította, hogy egyetlen katonai személynek sem volt köze a rádiók elviteléhez. Ezért Ham Istvánt rágalmazásért bíróság elé állították és elsőfokon a törvényszék 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. A szegedi táblán dr. Csillag László tanácsvezető vezetésével alakult tanács szombaton helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Délmagyarország, 1942. november 29 / 272. szám
